2009.06.29. 10:55, Lisa
Mint minden korszakot, így ezt sem lehet pontosan behatárolni. A divat folyamatosan változik, nem egyik pillanatról a másikra. Ha mégis egy időhatárt kéne megszabnunk akkor ezt az időszakot az 1830-1850-es évekre tehetnénk. Az elnevezés egy gúnynév, amit az utókor adott a stílusnak. De mit is kell tudni az akkori nők öltözködéséről?
Ruha: A hölgyek ruhája általában bő, többrétegű szoknyában végződő. Derekuk karcsú, de vannak korszakok, amikor a mell alatti szűkítés a divat, és onnan szabadon lóghat le a szoknya. A ruha alatt természetesen fűzőt viselnek életük megnehezítése céljából. Ugyanis a későbbiekben kiderült, hogy a fűző viselése nagyon egészségtelen, hiszen összenyomja a szerveket és a csontokat. Megkülönböztettek téli és nyári ruhákat. A különböző időszakokban különböző színeket, és anyagokat használtak.
Nagyon jellegzetes a ruhák ujjának kialakítása. A válltól a könyékig terjedő rész buggyos, olykor már groteszk módon nagy. A könyöktől a csuklóig azonban szorosan a karhoz tapad.
A filmekben is jól megfigyelhető különös kalap, amit az áll alatt megkötöttek készülhetett különböző anyagokból (szalmából, textilből…). Különleges alkalmakkor gyümölcsökkel, virágokkal díszítették.
Ha már a fűzők viselése kényelmetlenné tette a mindennapokat, legalább a cipők kényelmesek voltak. Puha, vékony talp és lapos sarok jellemezte őket.
A divat központja Bécs, Berlin, Párizs és London voltak.
Smink: A smink ekkoriban erkölcstelennek számított, maximum a szájukat tették pirosabbá egy kis rágcsálással a nők. Arcukat minél inkább fehérebben akarták tartani, ártatlannak, tudatlannak akartak tűnni, így krétát és citromot rágcsáltak.
Haj: Hajukat gyakran hátul kontyba fogták, elől pedig az arcot keretezve egy-egy göndör tincs lógott le a két oldalon. Estélyekre, bálokra gyöngyöket, virágokat tűztek bele. A családokhoz naponta fodrász járt, hogy a frizurákat elkészítse.
Kiegészítők: A bidermeier korabeli nők szívesen viseltek ékszereket, így nagy medálokat, övcsatokat, kitűzőket. E mellett lehetett náluk muff, legyező, kis táska vagy ernyő is. Ezek a táskák máig ihletet szolgáltatnak a divattervezőknek.
Így néztek ki tehát a Jane Austen regényeiben szereplő nők. De mi a helyzet a férfiakkal? Ők a legtöbbször hosszú, fekete kabátokat viseltek, főleg frakkot. Alatta szűk mellény, és keményre vasalt ing feszült. A nyaknál a gallért felállították. Lehetett náluk cilinder, sétapálca, vagy zsebóra is. Hajuk kissé hosszú volt, ezt göndörítették. E mellett divatos volt a barkó is.
